Magyarország egy süllyedő hajó, de ez a kedvenc hajóm a világon
A szívem pont ugyanannyira trikolor, mint amennyire szivárványos. Interjú.
Vasárnap tartotta a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Művészeti Akadémia közös megemlékezését Ady sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az ünnepségen felszólalt L. Simon László, a Fidesz kultúrpolitikusa is, aki elmondta, hogy értelmetlen a költő közéleti állásfoglalásait bírálni, amikor versei példaként állnak az utókor előtt.
Ady Endre az egyik legnagyobb magyar költő, sírjánál halála után 100 évvel is jogosan lehet mondani, hogy él, és élni fog; mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a költő 2001 óta védett síremlékénél. Hozzáfűzte: a Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csupán temető, hanem a magyar kultúra olyan helyszíne, amely korszakokat, művészeti ágakat és műfajokat egyesít magában.
A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is: együttműködési megállapodást született a két szervezet között a magyar irodalom nagyjai emlékének ápolására.
Ady Endre a gondolkozás és az érzés költészetével szemben az ösztön költészetét írta; L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke (Fidesz). Kiemelte: értelmetlen napjainkban Ady Endre szemére vetni életformáját, emberi gyarlóságait, közéleti megnyilvánulásait, téves politikai ítéleteit; hiszen nem személyes életútja, hanem elementáris erejű költészete példa az utókor előtt.
Halálának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Ady-emlékévvé nyilvánították.
A vasárnapi megemlékezésen koszorút helyezett el Ady Endre sírjánál mások mellett Radnainé Fogarasi Katalin, L. Simon László, Demeter Szilárd, a PIM megbízott főigazgatója, valamint a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club képviselői is.
(MTI)